A szülők számára nem kétséges, hogy legalább egy ’idegen nyelv’ társalgásszintű, illetve tárgyalóképes ismerete elengedhetetlenül fontos az élet minden területén, sőt a legtöbb egyetem nyelvvizsgához köti a diploma megszerzését.

Az OktaTárs Nyelvstúdióban és az ott működő Izgő-Mozgó Játékkuckóban a gyermekek koruknak és nyelvi szintjüknek megfelelő foglalkozásokon sajátíthatják el a kívánt nyelvet már 18 hónapos kortól. A kisebbek (3-4 éves korig) a játszóházas foglalkozásokon szüleikkel együtt ’mártóznak meg’ az új nyelvi környezetben. Míg a nagyobbak már önállóan vesznek részt játékos, jókedvű tanóráinkon. A szülők a nagyobb gyermekek tanulmányait és részvételét is folyamatosan figyelemmel kísérhetik, mivel rendszeres szülői értekezleteinken a személyesen tájékoztatjuk Őket gyermekük fejlődéséről, illetve - előre egyeztetett időpontban - részt vehetnek tanóráinkon.

A szülők általában az alábbi kérdéseket teszik fel nekünk:

Mikor érdemes a második (idegen) nyelv tanulását elkezdeni?

Minél korábban kezdődik el a nyelv játékos tanulása, annál könnyebben gyorsabban lehet eredményt elérni – mindenképpen legalább egy-két évvel az iskolaérettség előtt kellene megalapozni a nyelvtanulást.

Kutatók szerint a gyermeki agy bármikor képes megbirkózni párhuzamosan akár több nyelv elsajátításával is (gondoljunk csak a különböző anyanyelvű szülők kétnyelvű gyerekeire). Születéskor olyan korlátlan, konvenciók nélküli fonetikai bázis áll rendelkezésünkre, mely lehetővé teszi, hogy bármely nyelv anyanyelvünkké válhasson. Csecsemőként tehát nyelvileg "univerzálisak" vagyunk. Az első életév második felében azonban a baba gőgicsélése már egyre inkább a hozzá beszélőktől hallott beszédhangokra korlátozódik.

A kisgyermek még képes bármilyen nyelv tökéletes fonológiai elsajátítására. A negyedik-ötödik életév között megsokszorozódik az idegsejtek összeköttetése az agyban. Ha a család nem kétnyelvű, a gyermeket érdemes legkésőbb 4-5 éves korában olyan "nyelvi környezetbe mártani" (pl. játszóház, óvoda), ahol az új nyelvet állandó személyhez kötheti, aki anyanyelvi szinten és kiejtéssel beszéli az adott nyelvet.

Agyerekek 6-7 éves korukban az általuk hallott „új” beszédhangokat már az addig megismert hangokhoz társítják, tehát a születésükkor még korlátlan, konvenciók nélküli fonetikai bázis már jelentősen korlátozódik. Az iskolaérettség bekövetkezte előtt mindenképpen meg kell kezdődnie az új nyelv elsajátításának ahhoz, hogy később gyermekünk, anyanyelvi szinten folyékonyan, és hibátlan kiejtéssel beszéljen.

A második kritikus időszak a pubertás kezdete körül van - ez az egyéni különbségeket figyelembe véve körülbelül 10-12 éves kort jelent. Ha eddig nem ér valakit megfelelő nyelvi inger, soha nem fogja életkorának megfelelő szinten birtokolni a nyelvet. Ebben a korban a kis tini agya elveszíti azt a rugalmasságát, mely a nyelv új hangjainak, és a szokásostól eltérő logikájának elsajátításhoz szükséges, hiszen az anyanyelv birtokában erre a képességre már nincs szüksége. Ebből adódóan akcentusmentesen és biztos nyelvérzékkel csak akkor lesz képes valaki idegen nyelveket beszélni, ha a pubertáskor előtt éri az anyanyelvtől eltérő intenzív nyelvi hatás.

Hogyan tanuljon nyelveket gyermekem?

Csak ’szelíden’, természetesen, ahogy az anyanyelvünket sajátítjuk el. A nyelvet nem tanulja, hanem ’felszedi’ a gyerek. Ráragadnak a szavak és a kifejezések, amelyeket egy számára kedves személytől hall. A gyermek kommunikálni akar, megakarja értetni magát, és ha ez sikeres, az örömforrás számára.

A nyelvtanulás motivációja gyermekkorban nem más, mint a kapcsolat. A személyes kötődésből fakadó megértési és megértetési vágy kiváltása a kisgyermekkori nyelvtanítás egyik alappillére. A kisgyerek rengeteg mindent képes megtanulni egy szeretett személy kedvéért!

Ezeket az alapelveket figyelembe véve az OktaTárs Nyelvstúdióban a kisgyerekek nem elméletben, hanem természetes élethelyzetben való kommunikáció útján sajátítják el a nyelveket. Tudatában vagyunk ugyanis annak, hogy a kicsi gyerek nem azt csinálja, amit tanult, hanem azt tanulja meg, amit csinál. A kisgyerek valóban nem nyelvet tanul, hanem az anyanyelv elsajátításához hasonlóan 'felszedi' az új nyelv szókészletét, szabályait.

A legtöbb gyerek eleinte "csak ért", nem szólal meg. Amikor azonban megszólal, akkor azt helyesen, és akcentus nélkül teszi meg.

Nem megterhelő-e gyermekem számára a nyelvtanulás?

A kisgyerekek számára nem jelent külön megterhelést az, hogy nap mint nap új dolgokkal ismerkednek meg, Ők állandóan tanulnak. A nyelvi váltás is gyorsan természetessé válik számukra. Ha a helyzet érzelmileg kellemes, barátságos számukra és a környezetükben a feltétel nélküli elfogadás alapelvei érvényesülnek, akkor a ’plusz tanulás’ fogalma csak a szülők fejében fog létezni - semmiféle terhet nem ró az átlagos értelmi képességű gyerekek számára.

Hogyan tudom otthon segíteni gyermekem nyelvtanulását?

Aki nem anyanyelvi szinten beszél egy nyelvet, az ne „gyakoroljon” a gyermekével. Kicsi gyereket, akik még tökéletesen tudják utánozni a kiejtést, és játszva megtanulják a másik nyelv szabályai szerinti gondolkodás- és kifejezésmódot, csak olyan személy segítsen a nyelvelsajátításban, aki maga is anyanyelvi szinten beszéli az adott nyelvet.

Ha Ön anyanyelvi szinten beszéli is a kívánt nyelvet, de családjuk nem kétnyelvű nem biztos, hogy célra vezető a nyelveket váltogatni. A gyermekkel érzelmileg meghatározó kapcsolatban lévő emberek (pl. szülő) jó, ha következetesen, azonos nyelven kommunikálnak a gyermekkel, ugyanis a kicsi gyerekek személyhez kötik a nyelvet. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a belső gondolkodás addig a színvonalig képes fejlődni, ameddig az anyanyelvünkön képesek vagyunk gondolkodni és kifejezni magunkat. Fontos, hogy a gyereknek legyen anyanyelve, amelyre belsőleg is biztosan támaszkodhat, és amelynek a fejlődése később sem marad el!

Ne fordítsunk! Ha úgy érezzük, hogy gyermekünk nem ért valamit, ne fordítsuk azt le számára. Hagyjunk időt arra, hogy gyermekünk a saját tempójában saját maga jusson el az értésig. Majd a következő foglalkozások alkalmával megérti. Így nem fosztjuk meg őt attól az örömtől, amit az ’ah-hah élmény’ okoz. A fordítás az értés magasabb szintje, amit akkor tud valaki jól ’művelni’, ha az értés alacsonyabb szintjeit (pl. alkalmazás) már bejárta. Ha túl korán fordítunk, az értés alacsonyabb szintjeit átugorva, nem jutunk el (vagy csak nagyon nehezen) a használható nyelvtudásig. A fordítás nem rossz, csupán nem lehet a nyelvtanulás módszere. Erre bizonyíték az a generáció, amelyik ’fordításos’ módszerrel tanulta az orosz nyelvet.

Akkor otthon ne is foglalkozzunk a nyelvvel?

Az OktaTárs Nyelvstúdió az otthoni ’tanuláshoz’ kortól és nyelvi szinttől függően hanganyagot illetve egyéb segédanyagot (pl. DVD, CD Rom) biztosít, amelyet a szülők a gyermekükkel közösen hallgathatnak, nézhetnek. Ezt az otthoni közös tevékenységet (kb. napi 10-15 perc) érdemes beilleszteni a gyermekek napirendjébe (pl. minden nap vacsora és fürdés között), hogy az, szokássá válhasson.